Munkavédelem

Munkavédelem

A munkavédelem célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek a megteremtése, a munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

Kockázatértékelés

A kockázatértékelés felméri a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.Azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

A kockázatértékeléstartalmi elemei:

1. A veszélyek azonosítása

2. A veszélyeztetettek azonosítása

3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése

4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele

5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata (A fentieket kiegészítő és végigkísérő feladat)

6. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

Minden munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. A kockázatértékelés készítése munkavédelmi szaktevékenység, ezért csak munkavédelmi képzettséggel rendelkező személy végezheti, az elkészítéséhez munkaegészségügyi szakembert bevonása szükséges.

Egyéni védőeszköz juttatási rend

Egyéni védőeszköz:minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse.

Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát.

A védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt, feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, az ergonómiai követelményeknek, a munkavállaló egészségi állapotának,és a szükséges igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.

Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.

Az egyéni védőeszköz védelmi képessége az alábbi területeket érintheti:

  1. Fejvédelem (a koponya védelme)
  2. Lábvédelem
  3. Szem- és az arcvédelem
  4. Légzésvédelem
  5. Hallásvédelem
  6. Kar- és a kézvédelem
  7. Bőrvédelem
  8. A törzs és has védelme
  9. Az egész test védelme
  10. Leesés elleni védelem

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Munkabaleset

Munkabaleset az, amely a munkavállalót a munkaviszony keretén belül, szervezett munkavégzés során, a munkaterületen, vagy a munkavégzéssel összefüggésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódóan éri (pl. munkaterületen való közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, szervezett üzemi étkezés, tisztálkodás, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele közben).

Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és a munkavédelmi hatóság felé jelenteni kell.

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére.

A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni.

A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

Munkavédelmi oktatás

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ezt évente, ismeret felújító oktatás keretében meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.